Magyarországon is terjednek a rögzített traffipaxok, de van egy titok, melyre csak kevesen tudják a választ: vajon hány százalékuk működik valóban?

Mielőtt bárki túl nagy reményekkel vágna e post olvasásába, rögtön az elején szögezzük le: nincsen birtokunkban a Szent Grál, azaz nem tudjuk megmondani, a különböző magyarországi autópályákon vajon a kihelyezett állandó sebességmérők hány százaléka működik is valóban és hány százalékuk csak egy doboz.

Azt azonban elárulhatjuk, hogy miként működik ez egy olyan országban, ahol a rendszert hamarabb vezették be, így aztán több a tapasztalatuk is e téren.

Megkérdezték a rendőröket...

A bejegyzés alapját a Which? brit magazin felmérése szolgáltatja. A lap munkatársai utánajártak, hogy a fix sebesség mérők hány százaléka működik egyáltalán. Hihetetlenül eredeti módszert választottak: megkérdezték az illetékes rendőrkapitányságot. (Az már más lapra tartozik, hogy érdemi választ kaptak a kérdésükre… Összesen öt olyan megyei kapitányság volt, amely nem volt hajlandó kiadni az adatokat.)

De térjünk a lényegre! A magazin felmérése szerint az ország egyes részeiben a telepített traffipaxoknak kevesebb, mint a negyede működik. A legrosszabb (vagy a legjobb, nézőpont kérdése) a helyzet Staffordshire-ben, ahol a kameráknak alig egytizede (egészen pontosan 11 százaléka) van használatban.

A sor másik végén Nyugat-Mercia található, ahol a rendőrség önbevallása szerint mind a 20 traffipax állandóan működik. Hasonló a helyzet Sussex és Cumbria esetében is, míg tőlük nem sokkal marad el Lincolnshire (96 százalék) és Avon, valamint Somerset (94 százalék).

A száguldozó autósok a legnagyobb biztonságban (legalábbis ezen a téren) Gloucestershire, Thames Valley és Derbyshire területén érezhetik magukat, ahol az átlag 12 százalék.

Megszorítás... izé... reform - vagy mi

De nem szeretnénk felsorolni az összes (Magyarországról nézve alighanem érdektelen) megyét, inkább a helyzet kialakulásának okait boncolgatnánk röviden, mert ez hordoz tanulságokat.

A dolog eredője ugyanis nem más, mint a brit koalíciós kormány kétségbeesett megszorító csomagja, melynek keretében a Downing Street 10-ben nemes egyszerűséggel kijelentették, hogy nincs több pénz új, vagy a már meglévőt helyettesítő kamerák kihelyezésére.

Erre a helyi önkormányzatok egy része úgy döntött, akkor ők sem költenek arra, hogy részt vegyenek a központi kormányzattal eredetileg közös programban és a maguk részéről nem finanszírozzák tovább a dolgot.

Elég, ha rettegnek

Egyébként érdekes a brit autóklub (Automobile Association, azaz AA) reakciója is. „A fő cél az elrettentés, így aztán a tény, hogy nem minden kihelyezett doboz működik, egyúttal azt is jelenti, hogy sikerült a költségeket a minimálisra csökkenteni, ideértve az ügyészségre és az egyéb hatóságokra nehezedő pénzügyi nyomást is” – fogalmazott az egyébként magáncégként működő AA útbiztonsági vezetője.

„Tisztában voltunk vele, hogy ez a helyzet. Országszerte 43 független rendőrkapitányság működik, az, hogy miként használják a traffipaxokat, ezeknek a szervezeteknek, illetve a rendőrfőnököknek a felelőssége” – tette hozzá Andrew Howard.

A magyar viszonyokat ismerve talán érdemes megismételni azt a gondolatot, mely szerint a fő cél nem a bírságolás, hanem az elrettentés, a száguldozók kordában és féken tartása. Talán érdemes lenne ezzel a gondolattal idehaza is megbarátkozni…