Előre szólunk, hogy a mai poszt témája kissé durva lesz, mégis úgy éreztük, beszélni kell róla. A helyzet az, hogy egy kaliforniai bíró és egy jogászprofesszor három éven keresztül vizsgálódott az államban 1978-ban újra bevezetett halálbüntetés kapcsán. Elsősorban annak gazdasági vonatkozásaira voltak kíváncsiak.

 

Az eredmény megdöbbentő: az elmúlt 33 évben Kalifornia állam (pontosabban a kaliforniai adófizetők) összesen 4 milliárd dollárt (!!!) költött(ek) a halálbüntetésekre. Ez évi 184 millió dollár, de az igazán sokkoló adat nem ez... Tudják, hány halálbüntetést hajtottak végre ezen idő alatt? Eláruljuk: tizenhármat. Azaz pusztán a számok nyelvére lefordítva minden egyes kivégzés 308 millió dollárba került.

A tanulmány szerzői, Arthur L. Alarcon bíró és a Loyola Law School professzora, Paula M. Mitchell ráadásul azt vetítik előre, hogy ha a jelenlegi gyakorlat és rendszer nem változik, akkor 2030-ra ez az összeg eléri majd a 9 milliárd dollárt, azaz két évtizeden belül több mint a duplájára nő.

A kutatás exkluzív mivoltát biztosítja, hogy a tanulmányhoz a szerzők megkapták a kaliforniai büntetés-végrehajtási intézet adatait, amihez korábban más külsős kutatók nem juthattak hozzá.

Több megoldási lehetőség

A szerzők szerint a kaliforniai adófizetők előtt alapvetően három lehetséges út áll. Az egyik a jelenlegi rendszer fenntartása, ami éves szinten mintegy 85 millió dollár többletkiadást jelent a mostani költségekhez képest, ám a hatékonyságot növel. A másik a halálbüntetéssel sújtható bűnök körének szűkítése, ami éves szinten 55 millió dollár megtakarítással járna. A harmadik pedig a halálbüntetés eltörlése lenne, ami 5-6 évente 1 milliárd dolláros megtakarítást jelentene. 

Mielőtt bárki prekoncepcióval vádolná a szerzőket, Arthur L. Alarcon bíró (aki az ötvenes évek óta dolgozik az igazságszolgáltatásban), saját bevallása szerint sem ellenzi elvből a halálbüntetést, ráadásul hittel hiszi, hogy a kaliforniai szavazók többsége sosem szavazna az eltörlésére. Szerzőtársa ugyanakkor kifejezetten ellenzi a halálbüntetést.

És akkor most néhány adat, ami megmagyarázza azt a köztünk lebegő kérdést, hogy vajon miért kerül ennyivel többe a halálbüntetés, hiszen az elítéltek így is úgy is börtönben ülnek?

Nos, a helyzet az, hogy Kaliforniában átlagosan 25 év telik el az ítélethozatal és a halálbüntetés végrehajtása között, ami a szövetségi átlag kétszerese. Mást ne mondjunk, az utolsó kivégzést 2006-ban hajtották végre és a helyzet a közeljövőben aligha változik jogi problémák miatt.

Szóval az adatok

Kaliforniában jelenleg 714 halálraítélt várja, hogy végrehajtsák rajta az ítéletet. Ők összesen évi 184 millió dollárral kerülnek többe, mint például a tényleges életfogytiglanra ítélt társaik. 

Az olyan ügy ügyészi költségei, amelyért halálbüntetés szabható ki, hússzor magasabbak, mint egy tényleges életfogytiglan esetében.

A legolcsóbb halálbüntetési ügy tárgyalása 1,1 millió dollárral kerül többe, mint a legdrágább tényleges életfogytiglanos ügyé. Ennek egyik oka, hogy az esküdtszék kiválasztása előbbi esetben 3-4 héttel tovább tart és 200 ezer dollár többletköltséggel jár.

Az ügyészek a halálbüntetéssel sújtható ügyekben 300 ezer dollárral többet kapnak az állami büdzséből a képviseletért.

Szintén komoly kiadást jelentenek a halálra ítéltekkel kapcsolatos szigorúbb biztonsági költségek. Ez elítéltenként 100 ezer dollár évente, ami összességében 72 millió dollárra jön ki.

A maguk részéről nem szeretnénk állást foglalni az ügyben, ám az mindenesetre elgondolkodtató, hogy vajon a halálbüntetés jelentette fenyegetés mekkora visszatartó erővel bír a bűnelkövetőkre és vajon ezt a több milliárd dollárt nem lehetett volna-e jobban elkölteni az elmúlt évtizedekben – mondjuk megelőzésre...

Csatlakozz hozzánk a Facebook-on, ahol az itteninél bővebb tartalommal, linkekkel, érdekes sztorikkal jelentkezünk: ami ide nem fér, ott megtalálható! Aki Twitter-en követne minket, azt is megteheti.  Jó szórakozást!