Ismét a botrányos címlapok korát éljük, a napokban a jobboldali Michele Bachmannról készített Newsweek-fotó kavart botrányt, pár hete pedig szintén az amerikai magazin játszott el azzal a gondolattal, hogy hogyan nézne ki ma Diana hercegnő, ha élne. Ezek kapcsán íme, 10 igazán botrányos címlap az elmúlt bő hat évtizedből!

Time (1939 január)

A Time 1939 év eleji címlapján Hitler látható, amint „a gyűlölet himnuszát játssza egy megszentségtelenített katedrálisban, míg a Katalin-kereken az áldozatok lógnak, akiket a náci vezetés figyel”. A dolog abszurditását (sok minden más mellett) az adja, hogy 1938-ban a Time Hitlert választotta Az év emberének. Más kérdés, hogy a magazin azóta sokszor próbálta védeni döntését azzal, hogy a cím annak jár, aki adott évben a legnagyobb hatással volt a történelemre. Mindenesetre nehéz szabadulni az érzéstől, hogy ennek a címlapnak lehetett némi köze a választás keltette botrányhoz.

Time (1966 április)

Maradunk a Time-nál, ám hatalmasat ugrunk az időben, egészen 1966-ig. A „Halott-e Isten” címlap természetesen hatalmas botrányt okozott, több mint 3500 tiltakozó levél érkezett a szerkesztőségbe, ami addig (és azóta is) példátlan a lap történetében. Meg lennénk lepve, ha meg lettek volna lepve.

Esquire (1968 április)

Két évvel később az Esquire címlapja kavart zajos botrányt. A képen Muhammad Ali látható mártír szerepben. A legendás bokszoló még 1967-ben nem volt hajlandó bevonulni az amerikai seregbe (részben vallási okokból), amiért ötéves börtönbüntetésre (és mellékesen tízezer dolláros pénzbírságra) ítélték. Emellett a New York-i bizottság bevontak bokszengedélyét és megfosztották világbajnoki címétől is.

Rolling Stone (1981 január)

A fotó nem csak önmagában hátborzongatóan erős üzenet, a története legalább annyira szívszorító. A képet a világhírű fotográfus, Annie Leibovitz készítette 1980. december 8-án, alig öt órával John Lennon meggyilkolása előtt. A kép eleve a Rolling Stone megbízásából készült, ám megjelenni természetesen csak a januári számban jelent meg. „Nem lehetett nem érezni, hogy Yoko hideg, és John mintha belékapaszkodna” - mesélte később Annie Leibovitz, míg John Lennon állítólag csak annyit mondott neki: „Tökéletesen megragadtak a kapcsolatunk lényegét. Ígérd meg, hogy a címlapon lesz”. Ott lett.

Vanity Fair (1991 augusztus)

 

Egy újabb Leibovitz-kép, ezúttal a 7 hónapos terhesen pózoló Demi Moore-ral. Ma már jóformán nincs híresség, aki ne készíttetne magáról ilyen képet, de 20 évvel ezelőtt igazi botrány lett belőle.

Time (1997 április)

Ezúttal nem a kép, hanem a kapcsolódó cikk okozott felháborodást. Ellen DeGeneres amerikai humorista, színésznő, tévés műsorvezető ugyanis ebben a számban vallotta be, hogy leszbikus, a következmények pedig némiképp jellemzőek Amerikára, hiszen több tévéállomás is levette adásából a műsorát. Karrierje nem tört meg (sőt, a vallomást követő hetekben saját műsora csúcsokat döntött), olyannyira nem, hogy 2007-ben ő volt az Oscar-gála háziasszonya (és mint ilyen, az első bevallottan leszbikus műsorvezetője).

Wired (1997 június)

A kép érdekessége, hogy ebben az évben tért vissza az Apple élére Steve Jobs (a sztori további részét ismerjük...). A képhez tartozó cikk 101 tanácsot ad egy „egykoron nagy vállalat” újbóli felvirágoztatásához. Nem biztos, hogy Jobs olvasta, de hogy az Apple-t sikerült ismét naggyá tenni, az biztos.

Rolling Stone (1999 április)

Fene tudja, mi van az áprilisokkal, de 1999-ben a Rolling Stone érezte úgy, hogy meglehetősen provokatív képet kell leközölni a címlapon az akkor még csak 17 éves Britney Spearsről. Nem is lőttek mellé, hiszen reflexszerűen beindult a támadás, mások mellett az amerikai családi értékeket hirdető American Family Association érezte úgy, hogy fel kell hívnia az „istenfélő amerikaiakat” arra, hogy bojkottálják az énekesnő albumait árusító üzleteket. (Halkan jegyezzük meg, hogy a magunk részéről speciel a bojkottot tudjuk támogatni, más kérdés, hogy zenei és nem erkölcsi okokból...)

Vogue (2008 április)

Nem vicc, már megint egy április, ezúttal Vogue címlapja okozott általános felhördülést. Ehhez már igazán fanatikusnak kell lenni szerintünk, mindenesetre elmondjuk, hogy sokan úgy vélték a kosaras LeBron James és a szupermodell Gisele Bundchen kettőséről, hogy a kép a King Kongra hajaz, és hát ugye LeBron afro-amerikai, míg Gisele szőke, tehát akkor itt fennforgás van, emberek, mégpedig rasszizmus. Hú.

The New Yorker (2008 július)

A képen az akkor még demokrata elnökjelölt Barack Obama és felesége látható az elnökválasztási kampány kellős közepén. Szerény véleményünk szerint aki nem fogja az adást, hogy itten bizony a szatíra minősített esete forog fenn, az meg is érdemli (a demokrata Barack Obamát rengeteget támadták második keresztneve, a Hussein miatt). A demokrata és a republikánus tábor sem lelkesedett a képért, a címlap egyébként éppen a demokrata elnökjelöltet lett volna hivatva megvédeni.

Csatlakozz hozzánk a Facebook-on, ahol az itteninél bővebb tartalommal, linkekkel, érdekes sztorikkal jelentkezünk: ami ide nem fér, ott megtalálható! Aki Twitter-en követne minket, azt is megteheti. Jó szórakozást!

 

Ha tetszett a poszt, akkor olvassa el az alábbiakat is (mert nagyon jók, meg minden):

 

Nyolc óra 3 percben - a szuperlassú csoda

 

Orgazmus a fedélzeten

 

Röhögjünk együtt a politikusokon!