Vajon az oroszok tényleg alkoholisták? A svédek szőkék? A belgák unalmasak? A brazilok mindig buliznak? Nekimegyünk az előítéleteknek.
Az oroszok kemény alkoholisták
A sztereotípia szerint az orosz ember minimum vodkásüveggel a kezében tántorog, szinte állandóan részegen. Jó, az igaz, hogy elég rendesen fogyasztanak az italból, de a vicc az, hogy messze nem ők isznak a legtöbbet. Hanem a dél-koreaiak, akik évi 9,57 litert öntenek le fejenként a torkukon. Az oroszok a maguk 7 literjével ehhez képest... Ha ez nem lenne elég, akkor azt is eláuljuk, hogy az észtek, a grenadaiak és St. Lucia lakosai is többet isznak az oroszoknál. Az már elsősorban alighanem kulturális különbség (de annak érdekes), hogy az oroszok tizedannyi bort isznak, mint az amerikaiak.
A németeknek nincs humora
Van, csak más. Hozzáértők szerint (mi nem vagyunk azok) ennek elsősorban nyelvi okai vannak, ami miatt a németben nem működnek azok a csattanóra épülő poénok, melyeken mi olyan jól szórakozunk, ők inkább az ismétlés humorára építenek.
A franciák gyávák
A franciákkal kapcsolatban rengeteg előítélet él az emberekben (sorolhatnánk a francia szeretőktől kezdve egészen addig, hogy némi fenntartással kezelik a szappant – utóbbit egyébként némi kínos statisztika is alátámasztja...), de az, hogy megfutamodnának a konfliktusok elől, nem igaz. Nem is mennénk vissza egészen a francia forradalomig, de az I. világháborúban elesett franciák száma, a II. világháború során legendássá lett ellenállás más képet mutat.
A mexikóiak lusták
A mexikóiakat előszeretettel ábrázolják (vagy ábrázolták) a hatalmas sombrero alatt lustán elterülő emberekként. Ez a meglehetősen negatív kép az Egyesült Államokból származik, holott az országba bevándorló mexikóiak (és akad belőlük pár millió) végzik az alantas munkák jó részét és átlagban sokkal többet dolgoznak, mint az amerikaiak, állapította meg egy OECD-felmérés.
A brazilok és a szórakozás
Ha Brazíliáról van szó, akkor mindenkinek a karnevál, esetleg a tengerpart, de mindenképpen bulizó emberek képe ugrik be. Így aztán jócskán meglepő lehet az a felmérés, mely szerint a brazilok 87 százaléka legszívesebben a hátsóján üldögél (azt már csak mi tesszük hozzá, hogy talán azt sem bánják, ha egy tévé is van a közelben). Ennyit a kidolgozott izomzatú, fitnessz-őrült brazilokról.
A japánok és az öngyilkosság
Az embernek könnyen az az érzése támadhat, hogy a japán üzletemberek minden rosszabb éves eredmény miatt harakirit követnek el. Nos, lehet, hogy Japán nyugati szemmel különös hely, de azért ez (nem is picit) túlzás. Mi pláne nem szólhatunk egy szót sem, hiszen bár a 100 ezer férfira eső 35,8 öngyilkosság kissé soknak tűnik, az oroszoknál ugyanez az adat 53,8, de mi, magyarok, a litvánok, és a fehéroroszok is bőven megelőzzük a japánokat.
Minden svéd szőke
Ha Svédország, akkor szőke nők és férfiak, (csak elvileg) könnyen összeszerelhető bútorok és húsgolyó. Esetleg a (csak elvileg) könnyen összeszerelhető bútorokat forgalmazó áruházban húsgolyót felszolgáló szőke pincérnő, akit Jannak hívnak. (Most ennél jobban nem tudjuk cifrázni, de szeretettel várjuk az ötleteket...) Nem szeretnénk senkit elkeseríteni, de nem minden svéd szőke. (Hé, még az Abba tagjai sem voltak mind szőkék!) Vannak sötét hajú és alacsony svédek is. Ez nem utolsósorban annak köszönhető, hogy Svédországba évi 100 ezer bevándorló érkezik, köztük nem kevés iraki és török. Közöttük pedig viszonylag kevés a szőke...
Az olasz férfiak és a női fenék
A régebbi kiadású útikönyvek előszeretettel hívták fel a turisták figyelmét arra, hogy az olasz férfiak előszeretettel csipkedik meg a csinos (és kevésbé csinos...) hölgyek hátsóját. Ez azonban régen volt (még ha igaz is volt), a női egyenjogúság elterjedésével a jelenség megszűnt. (Azért ha Silvio Berlusconi miniszterelnök a közelben van, jobb vigyázni...) Mi több, az olasz legfelsőbb bíróság 2005-ben törvénytelennek mondta ki a női fenekek csipkedését.
A belgák unalmasak
Rendben van, lehet, hogy nem Belgium a világ legizgalmasabb helye (a magunk részéről ennek tudjuk be egynémely magyar politikus twitterezési szokásait is), de azért a belgákra nem lehet ráhúzni egységesen az unalmas jelzőt. Csak néhány kiragadott példa: ott van mindjárt minden idők talán legjobb kerékpárosa, Eddy Merckx, vagy az európai labdarúgást a róla elnevezett döntéssel teljesen felforgató Jean-Marc Bosman (csak a sportot kevéssé követők kedvéért: ő volt az a labdarúgó, aki kiharcolta a bíróság előtt, hogy a lejárt szerződésű játékosokért ne kelljen fizetni az új klubnak), a szürrealista festő, René Magritte, esetleg Bruegel... de ha ez nem lenne elég, akkor kivágjuk az adu ászt – ugyan ki merészelne unalmasnak nevezni mondjuk egy délutáni teázást a belga születésű Audrey Hepburnnel?
Arról már nem is beszélve, hogy a belgák azok, akik hosszú-hosszú hónapokig jól elvoltak egy ügyvezető kormánnyal. Na ugye!
A hollandok állandóan füveznek
Hát persze, a legális amszterdami cannabis kávézók nyomán könnyű azt gondolni, hogy a hollandok esténként mást sem csinálnak, csak ülnek a bárokban és füveznek. Nos, van egy (talán nem is olyan meglepő) hírünk: egy OECD-felmérés szerint a hollandok nem szívnak kiugróan többet, mint az európai átlag (ha már itt tartunk, kevesebbet, mint például a britek). Ha pedig világméretekben nézzük, akkor az, hogy a holland lakosság 5 százaléka él rendszeresen a fűvel, szinte eltörpül például az új-zélandi 22 százalékhoz (!!) képest.
Csatlakozzon hozzánk a Facebook-on, ahol az itteninél bővebb tartalommal, linkekkel, érdekes sztorikkal jelentkezünk: ami ide nem fér, ott megtalálható! Aki Twitter-en követne minket, azt is megteheti. Jó szórakozást!
Ha tetszett a poszt, akkor olvassa el az alábbiakat is (mert nagyon jók, meg minden):
Röhögjünk együtt a politikusokon!
Utolsó kommentek